8.rész
~Kész rémálom~
Vártam még úgy 5 percet a beszélgetés után, de Hyunsik sehol.
Gondoltam felmegyek hozzá.
Kipattantam a kanapémból, felvettem a papucsom és bezártam magam mögött az ajtót.
Felvánszorogtam a lépcsőn majd bekopogtam.
Nem kellett sok idő ki is nyitották. 
-Öhhm, Yoora?
-Kit vártál?-néztem rá értetlenül, ezután sokkot kaptam.
MinGi jött ki a szobából. Majd oda jött hozzánk.
-Szia csajszi.-nyávogott.
-Értelek titeket.-most nem vágom hogy vagy én vagy MingGi.
Gondoltam hogy nem kéne igent mondanom, mert csak a baj lesz belőle.
Fogtam magam és visszafordultam a saját lakásom felé.
-Yoora, várj!-jött utánam az állítólagos barátom.
-Olyan vagy mint a többi.-csaptam be magam mögött az ajtót.
Halottam hogy visszamegy.
Elmentem kicsit tv-zni majd 10 perccel később valaki "ráült" a csengőre.
Mint az elmebeteg úgy nyomta.

*Hyunsik pov*
Annyira örültem mikor igent mondott. Végre enyém, nem kell félnem hogy DaeHyun beelőz.
Felmentem enni, mert már "kopogott" a szemem az éhségtől.
Kinyitottam a hűtőt, elővettem a szendvicshez valókat, majd meg is csináltam.
Leültem az asztalhoz, erre pont csöngettek.
Kinyitottam erre MinGi-vel találom szembe magam. Ez hiányzott.
-Halika, hol van Minhyuk?-nyávogós hangja egyszerűen undorító.
-Nincs itt.-csuktam volna be az ajtót erre bejön.
-Figyu, velem ne szórakozz.-erre a szobákat kezdte nézegetni. Mekkora egy....na jó nem mondok semmit.
-Nem érted hogy nincs itt, ma egyedül vagyok itthon keresd máshol.-ültem le az asztalhoz már végleg.
Erre megint csengetnek.
Hihetetlen hogy enni se hagynak. Kinyitottam majd Yoora állt velem szembe.
Baszki ebből nagy balhé lesz.
Nagyon jó, kinyitom erre épp MinGi odajön.
Yoora nagyon haragszik rám. Minek engedtem be ezt a hülye szukát.
-Na jó most már örülhetsz, tiplizz.-fogtam meg erősen karját.
-Addig nem megyek még Mini ( ez Minhyuk lenne, de az az ő édes kicsi cuki muki becézése) haza nem jön.
Még egy kicsit erősebben szorítottam karját.
-Jó oké, megyek de mond neki hogy kerestem.-ezzel becsapta az ajtót majd elviharzott.
Semmi kedvem nem volt már enni.
Leültem a földre és vártam a csodát. Ekkora hallottam hogy a zár kattan.
Bizonyára valaki hazajött.
ChangSub volt.
-Haver mi bajod kibaszott szarul nézel ki.-huppant le a kanapéra.
-N-ne is mond mindent elrontottam.-dadogtam össze-vissza.
Tudni kell ChangSub a legmegértőbb szerelmi  ügyekben.
-Mesélj, mi van azzal a Yoora-val?
-Épp ez az, igent mondott. Csak hogy 3 perccel ezelőtt mindent elrontottam.
-Folyasd.
-Ide jött MinGi Minhyukot kereste, de nem tudta megérteni hogy nincs itt, és pont jött Yoora. Úgy hogy benéztem.
-Elég lesz, majd jövök cső.
-Megértő vagy.-kiabáltam utána.

*Yoora pov*
Unottan mentem az ajtóhoz mire ChangSub állt előttem.
-Szia Yoora, beszélnünk kell.
-Gyere csak, és egyszer is meghallom a csengőt.-flegmáztam.
-Nyugi kislány, Hyunsik a lényeg most.-ült le mintha otthon lenne.
-Akkor mehetsz is.
-Nem érted ezt az egészet, még soha nem láttam Hyunsikot egy lány után sírni és nem most fogok neki kezdeni úgy hogy rám figyelsz! MinGi nem hozzá jött hanem Minhyukhoz, mi a srácokkal elmentünk vásárolni, és Hyunsik meg takarított. Most ráesett ez a dolog. És rosszkor volt rossz helyen kérlek értsd meg.-fogta a kezemet.
Sírt? Miattam még egy fiú sem sírt. Hallgattam tovább beszédét.
-Megkérhetlek hogy menj fel hozzá?-kis kutya szemek elő.
Nagyon sóhajtottam.-Igen meg.-erőltetett mosolyt vetettem.
-Oh yeah!-boxolt bele levegőbe.-Ide adod a telód addig?
Oda nyomtam kezébe majd kimentünk és felvettük az irányt.
Bekopogtam az ajtójukon, ChangSub még egy emeletet ment és nyomogatta a telefonom.
-ChangSub ne szórakozz van kulcsod!-hallottam az ajtón túlról.
Erősebben vertem az ajtót, és csengettem.
Erre már kinyitódott.
-Bazd.....
-Meg.-nevettem.-Bejöhetek?-néztem felé.
-Igen persze gyere csak.-húzott be.-Hogy hogy itt?-törölgette szemeit.
-Figyelj félre értettem.-ültem le a konyhába.-Sajnálom de ha együtt leszünk meg kell szoknod hogy baromi féltékeny vagyok.
Megfogta kezem majd felállított és a falhoz nyomott.
-Én sajnálom. Kellesz, szeretlek Yoora.-szorította falon lévő kezét ökölbe.
-Én én.....-húztam kicsit az agyát.
-Te???
-Sajnálom.-hajtottam le fejem.
-Mit?
-Nem hiszem el.-nevettem.-Én is szeretlek.
-Kezdtél megijeszteni.-mosolygott, jó volt látni bár sírósan is cuki.
-Nincs kedved lejönni?-mentem az ajtó felé.
-Hozzád?
-Nem a szomszédhoz.-húztam fel egyik szemöldököm.
-Jól van na. Mondom meg kell mindenről bizonyosodnom.-oda jött és megfogta derekam.
Kimentem az ajtón mire ChangSub telefonál, ráadásul az én telefonommal.
-Héééj, mit művelsz?-szóltam neki.
-Bocsi, egy perc.-mondta a telefonba.-Valami J, nevű lány hívott én meg felvettem.
-Öhhhhm, jó a helyzet. Jessica, a barátnőm. Megsúgom kedvence vagy.-kacsintottam ChangSub felé.
-Rendes csaj, remélem majd jön meglátogatni.-nevetett.
-Hahó srácok mindent hallok!-jött a készülékből ki a hang, barátnőmet most tuti hogy elöntötte a pír.
-Szia Jess, szeretlek.-nevettem majd indultunk hozzám.
-Óvatosan...-nevetett ChangSub.
-Kuss.-szólt vissza Hyunsik, majd nevettünk mind a hárman.-És miért jöttem ide?-nézett az ajtómba állva.
-Talán nem örülsz itt laksz felettem bármikor haza mehetsz.
-De igen nagyon is örülök.-nyomott egy puszit számra, majd egyre beljebb tolt a házba.