6.rész
~Hülye pillanatok~
-Miért vitted el?-kérdeztem és közbe a szemébe bámultam.
-Hát mentem hozzád és nem voltál otthon, így hát elhoztam hogy jó kezekbe kerüljön. Meg hogy valamiért el tudj jönni hozzám-ő is a szemembe nézett és mosolygott.
-Miért jöttél te hozzám?-néztem felé kérdőn.
-Nem lényeg. Jobb lenne ha hazamennénk nem?
-De hát suli van. És mit szólnának a tanárok?
-Idol vagyok. Megtehetem.-kacsintott és felállított maga mellé.
-De én nem.-vágtam fapofát.
-De velem vagy úgy hogy csönd.-már fogta a kezem és a suli ajtó elé húzott.
-Yoora.-halottam a nevemet a hátam mögül.-Hová mész?-Hyunsik volt az.
-Hyunsik ne most.-léptem ki az ajtón, Dae kezét fogva.

*Hyunsik szemszöge*
Ma reggel nyomottan keltem fel. És kicsit később a kelleténél.
Sietve öltöztünk a srácokkal. Kivéve Peniel ő mindig hamar kész van.
Szokásos reggeli hülyéskedésünknek megint megvolt az eredménye.
Yoora-t reggel vártam de nem nyitott ajtót gondoltam elindult már a suli felé.
Már mindenki elindult amúgy mikor észbe kaptam hogy nem veszthetem el a mai fogadásunkat amit Ilhoon és én kötöttem.
Így hát elkezdtem futni a srácok felé mikor Ilhoon belegyorsított, és a gyaloglásból futásnak eredt.
Sikeresen neki ment Yoora-nak akit útközben Peniel-el láttunk. Meg sem álltam mellettük. Csak köszöntem neki.
Ha elveszi őt is, én kinyírom Peniel-t.
Beértünk a suliba nagy nehezen a zebra előtti útszakaszon leelőztem Ilhoon-t és a lámpa mire oda ért piros mutatott úgy hogy én nyertem. Először és utoljára szerintem.
Aztán az első órára siettem ami matek volt, és dolgozat. Átnézegettem a feladatokat gyorsan hogy még tudjak beszélni Yoora-val.
Oda jött hozzám Peniel hogy jövök a csajnak egy új telefonnal. Elmesélte a sztorit is.
És még hogy én jövök neki egy telefonnal mikor Ilhoon hibája az egész. Mindegy.
Még volt pontosan 7perc becsöngetésig ilyenkor Yoora-t a büfébe találom meg. Ezt az első perctől kezdve tudtam hogy becsöngetés előtt ott lesz majd mindig.
Mikor kimentem DaeHyun-nal láttam. Utána kiabáltam de ő érzéseimet  figyelembe nem véve hidegen leszólt.
Azt hiszem nem lesz nála esélyem.

*Yoora szemszöge*
Hyunsik-ot jól leráztam semmi kedvem nem volt látni a BTOB tagjait..... Főleg a reggeli dolog miatt. A telefonomon apróra tört a képernyő.
Mikor DaeHyun és én a lenti bejárati ajtóhoz értünk nem tudtam mit csináljak. Egész úton fogta a kezem és ráadásul meg sem szólaltunk. Eléggé gáz volt a helyzet.
-Köszi, nagyon hálás vagyok amiért eddig elkísértél.-kerestem a kulcsot ami kinyitja azt a nyomorult ajtót, hogy feljussak a lakásomba....
-Most arra célzol hogy menjek el?-még mindig a kezemet fogta és maga elé fordított.
-Nem de...-közbevágott.-Semmi de! Amúgy sem tudom miért álltunk meg itt. Nem ide jöttünk.-húzott el, kb. 6-7 házzal arrébb álltunk meg. Egy gyönyörű kertes ház volt előttem. Azt hittem álmodok.
-Itt is vagyunk a fiúk itthon vannak előre is bocs a ciki kérdések miatt. De mindenkinek külön szobája van.
Nem értettem mire akar kilyukadni. Bevezetett a házba és a B.A.P többi tagja tv-t nézett. Majd rám szegeződött minden tekintet.
-Srácok ő itt Yoora, akivel mentem sétálni.-mondta Dae a többieknek.
-Mentél?-nézett kérdőn Zelo DaeHyunra.
-Kuss, semmi közöd hozzá, gyerek vagy még.-mutatott Dae Zalonaa aki elég ideges lett és beviharzott a szobájába úgy hogy a fájós kezemnek neki ment de előtte megütögette Dae vállát.
-Azt hiszem nincs több mondani valóm.-majd bement.
-Auuuu.-szinte majdnem ordítottam úgy fájt.
-Jól vagy?-nézett YoungJae.
-Nem nincs jól!-válaszolt helyettem Dae.-MinGi hisztizett és Yoora járta meg még jó hogy bementem az MP3 ért, mert akkor nem tudok mi lesz vele.-nézett rám DaeHyun.
-Miért nektek nincs suli?-érthetetlen fejet vágtam.
Majd mindannyian kinevettek.
-Nekünk akkor van suli mikor akarjuk.-jött oda JongUp és megfogta a fájós kezem. Nem hiszem el hogy mindig a rossz oldalammal kell még nagyobb kárt tenni.
-JongUp el a kezekkel.-jelentette ki Dae.
-Figyu Dae a szekrényedbe raktam, szükséged lesz rá.-mondta Himchan, de nem értettem és ahogy elnéztem DaeHyun arcát ő sem.
-Na jó gyere.-ismét húzott, de most a szobájához.-Ezek hülyék, bocs még egyszer.-kinyitotta az ajtót majd bementünk.
-De miről beszélt, milyen szekrény?-néztem felé.
-Na most kiderül.-ment a szekrénye felé, az éjjeli szekrényre gondolt Himchan mert a ruhás szerkénybe nem volt semmi.
-Na mi van ott?-ágaskodtam hogy jobban lássam mit nézeget.
-Ne akard tudni.-rázta a fejét és az az ijesztő perverz mosoly volt az arcán.
-De akarom.-nevettem majd közelebb mentem.
-Na majd megtudod.-állt a fiók elé.-Menj zuhanyozz le és vedd le ezt a véres cuccot.-mutatott a ruhámra.
-És mégis hogy? Ruhám sincs más, se törölközőm, semmi.
-Ruha nem kéne.-nevetett és oda ment a szekrényéhez kikeresett egy nadrágot és egy pólót majd átment a fürdőbe.Én meg maradtam a szobájába.
-Yoora gyere!-halottam nevemet a folyosóról.
Kimentem hogy megnézzem mi van, de valaki hátulról megfogott.
-Beszélnünk kell.-húzott egy szoba felé nem tudtam ki az.
-Mond épen van még az eszed?-fordultam meg és Zelo állt mögöttem.
-Nekem igen.-mosolygott és azt a hülye vigyort nem tudta semmi letörölni az arcáról.-Örülök hogy látlak. De mégis mi van veled?-nézett végig rajtam.
-Hosszú és nem akarok róla beszélni.-hajtottam le fejemet.
-Megértem.-jött közelebb és ahogy lépett felém én hátra lépkedtem.
-Mennem kéne fürödni Dae megparancsolta.-mutogattam az ajtó felé.
-Kit érdekel Dae? Addig vagy itt ameddig akarsz. 
Már mikor nem tudtam lépni mert a falnál álltam kicsit kínos helyzet volt. Zelo egyre közelebb jött majd kb. 4 centi választott el tőle.
-Látom a szád is elég csúnya, ki van karmolva vagy mi. Nem vagyok szakértő.-simította végig ujját az említett helyen.
-Figyelj most megyek majd még egész nap találkozunk.-viharoztam ki a szobájából a fürdő felé.
-Itt vagyok.-mentem oda Dae mellé.
-Mit csináltál? Azt ne mond hogy a fiókot nézegetted.
-Várj azt még nem.-szaladtam be a szobájába mire észbe kapott már majdnem de csak majdnem a fiókba néztem mikor az ágyára húzott.
-Nem nem lehet Yoora.. te is kicsi vagy.-majd azt vettem észre hogy rajtam fekszik.
-Most már értem szegény Zelo-t. És te nem vagy kicsi?-nevettem rajta.-Szállj le rólam.
-Semmi pénzért sem. És én már nem vagyok kicsit.-egyre közelebb hajolt.