2013. július 25., csütörtök

~A nagy szerencse~

11.rész
Visszafordultam a szekrényemhez, majd a felesleges könyveimet beraktam oda.
Nagyon rossz előérzetem van a törivel kapcsolatban és még hogy ez az első óra is, nagyon szuper.
Már minden felesleges cuccom bepakoltam mikor valaki elkezd füttyenteni.
-Nem rossz.-nem kell sok hogy oda menjek és agyak neki a pofájába.
Becsuktam a szekrény ajtót, erre az Exo-s Baekhyun áll ott, szinte majdnem mellettem.
-Hová-hová?-erősen megfogta a csuklóm.
-Órára?!-nem is ismer.
-Töri?-mosolyog felém.
-Ne mond hogy te is.-imádkoztam hogy ne egy osztályba legyünk.
-De igen.-csukta be szekrényét majd maga után kezdett húzni az osztály felé.
-Engedj már el, magamtól is tudok menni.-húztam ki kezemet szorításából.
-Erőszakos? Tetszik.-perverz mosoly ült arcára. Belevágom a könyvet abba a hülye fejébe, és ő még ráadásul idol.
Leültem leghátulra mivel ide ültettek, mellettem Baek, előtte Hyunsik és neki a bal oldalán MinGi.
-Na egymás mellett is ez nem véletlen.-megint ide szól elülök.
Szerencsémre ennek az értelmetlen beszélgetésnek, a csengő vetett végett és bejött a tanár úr is.
Leült a helyére és nézni kezdte az osztályt. 
-Első felelő, hm...-gondolkozott 3 percet majd kinyitotta a naplót.
-Yoora, jöjjön ki kérem.-hát szép semmit nem tanultam és én felelek.
-Ajaj nem lesz jó vége.-mondtam még mikor a helyemen ültem erre betoppan, Hyunsik.
-Elnézést tanár úr.-hajolt meg és a helyére ment.
-Sok sikert.-kacsintott rám. Na az elkelne.
Kimentem a táblához, és megkezdődött a kínzás. Évszámok....Aish.
Tanár úr a könyvet lapozgatta miközben én nem tudtam semmit, néztem Hyunsikot semmi.
Hátrébb néztem Baekhoz egy lapra írta a számokat. Örök hála neki. A gond ezután jött.
A tanár úr megszólította őt.
-Baekhyun fiam gyere ide segíts Yooranak.-szólt a tanár neki. Természetesen mint aki jó kisfiú vissza szólt.
-Mit tettem tanár úr?-állt fel a helyéről.
-Semmit, segítség kell neki.-mutatott rám.
Oda jött mellém majd együtt égtünk, semmit sem tudtunk.
Megfogta a kezem és erősen szorította, a meglévő kezemmel a hátam mögött próbáltam kiszabadulni sikerült is majd ökölbe szorítottam mind két kézfejem hogy még véletlen se történjen még egyszer meg. Most fogok "kikapni". Hyunsik, plusz az egyesem.
Mikor barátomra néztem rácsapott az asztalára és ezt a kifogást hangoztatta.
~Légy volt, elnézést.-szólt a tanárnak az meg rá se figyelt.
-Hm...háromnegyed mind a kettőtöknek üljetek le!-háromnegyed? a semmire. Nem baj nem kötözködök.
Az óra második felében új anyagot vettünk. Kitéptem egy lapot a füzetemből, majd írtam Baekhyunnak.
~Köszönöm~-majd átraktam az ő padjára.
Láttam hogy elolvassa és csak mosolyog rajta, ez vicces hogy majdnem egyest kaptunk?! Nem tudok rajta mosolyogni sem.
Kicsengettek végre. A második óra ének ez laza szerencsére.
Szünetben csak ott ültem a padomban és lestem ki a fejemből. Hyunsik oda sem jött.
Láttam a többi Exo-s srácot, éppen Baekkal beszélgettek. Még több hülye gyerek tömörült az osztályba még volt 6 perc a szünetből, lehajtottam a fejem a padra, csak annyit hallottam hogy körülöttem sugdolóznak.
-Szerintetek ébren van?-kérdezte az egyik tag azt hiszem Kris hangja volt az de nem biztos.
-Bake adj neki puszit attól fel kell.-nevetett mindenki.
-Melyik barom volt?-emeltem fel fejem. Mindenki Lay fele szegezte tekintetét.
-Mit lestek? Nem én voltam.-emelte fel kezeit.
Idegtépő hogy mindenki engem les. a másik hogy most komolyan hogy ezek itt 12 ebbe a kis terembe fognak tömörülni?
Rosszul éreztem magam Hyunsikot illetően. Felálltam és elkezdtem keresni, a cucca még az osztályba volt, így a folyosóra mentem. Nem találtam ezért a büfé felé vettem az irányt. Ott ült. Oda mentem hozzá.
-Szia.-mosolyogtam felé.
-Mond mit akarsz?-mondta flegmán.
-Most mi bajod?-ültem le vele szembe.
-Kérdezd az Exo-t.-felelte még flegmábban.
-Miért pont őket? Most ha a felelésre gondolsz nem volt semmi, nem én fogtam meg a kezét.
-Láttam.-nyomogatta telefonját.
-Figyelnél?!-csaptam rá az asztalra.
-Mi van?-nézett végre rám.
-Semmi.-álltam fel az asztaltól, majd kiviharoztam egyenesen a lány wcbe.
Bementem az egyik fülkébe és sírtam, most ezen borult ki mikor ez semmi nem volt, én el is engedtem a kezét sőt meg se fogtam. Ekkora hallottam egy hang megszólít.
-Hahó mindjárt elkezdődik az óra, ki van oda bent?
-Megyek már.-nyitottam ki az ajtót, meglepetésemre MingGi egyik csatlósa állt szembe velem.
-Jól vagy?-kérdezte tök normálisan.
-Igen. Persze.-mentem a csaphoz megmosakodni.
-Hyunsik igaz?-fogta meg a hajam hogy ne lógjon a vízbe.
-Honnan veszed?-néztem rá a tükörből.
-A büfében voltam mikor volt a dolog köztetek, meg egy osztályba járunk-mosolygott.
-Ja általában nem veszem figyelembe MinGi-t és....na érted.-töröltem meg szárazra az arcom.
-Már nem vagyok a barátnője. Kihasznált.-sóhajtott.
-Sajnálom. És köszönöm a segítséget. Yoora.-nyújtottam a kezem.
-HyeMin.-nyújtotta kezét.
-Nem neked vagy iker tesód vagy hülye vagyok.-nevettem el magam.
-De igen, őt HyeJin-nek hívják.-mosolygott.
-Nincs kedved délután eljönni nyársalni?-Dae biztos nem bánja vagy is reménykedem.
-Még megbeszéljük, de induljunk ének lesz, lazulós.-ment ki a wcből én utána vettem az irányt, kint Hyunsik várt. Meglepődtem.
-Beszélni szeretnék veled.-fogta meg kezem.
-Mond csak.-néztem a földet. Felemelte fejem államnál fogva majd összeérintette ajkaink. Mikor elszakadtam tőle megölelt és csak a fülembe súgta a szeretlek szót.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése